Ez persze ami esetünkben átvitt értelemben igaz, hiszen sem a bölcsiben, sem az oviban nem szoktak csengetni, csak ezt mondták az iskolakezdés kapcsán a tévében.
Szóval Csenge és én is elkezdtük a nagycsoportot. Mivel ő még csak novemberben lesz 3 éves, mamáék úgy döntöttek, hogy egy évet lehúz még bölcsiben. Ott kevesebben is vannak, jól is érzi magát, így ráér megismerni az ovimat jövőre. Én addigra már sulis leszek, így legalább lesz, aki váltson.
A nyár persze nagyon eseménydúsan, élményekkel gazdagon telt, de jó volt visszatérni és újra találkozni Nóra nénivel, Sári nénivel, Éva nénivel és persze az összes cimborával. Ráadásul a nyár folyamán fel is újították az ovit, és bár még nem készült el teljesen, nagyon szép lett.
A nyárról fényképes beszámolóval még jövök hamarosan, most csak egy képet teszek ki, amit az évkezdés reggelén készített papa. Jól látszik, hogy én már frissen várom az indulást, Csenge még kómásan issza a kakaót:)
