A hétvége egy szülinapi bulival kezdődött. Mama barátnőjének, Marcsikának volt a X0-ik születésnapja pénteken. Jó móka volt, játszottam Tekláékkal.
Csenge is beszállt a blogírásba, ezt a posztot már együtt írtuk.
Szombaton remek idő volt, mama délutánra kimenőt kapott, Krisztinnel elmentek WAMP-ra. Mi papával lenyírtuk a füvet és elvittük a lovardába. Mostanában mindig odavisszük, mert így nekünk is könnyű megszabadulni a levágott zöldhulladéktól és a két póni, Bolka és Alíz is örömmel fogadja. Azonban sajnálattal vettük észre, hogy szombat délután már nem voltak ott a pónik, mert elvitték őket valami szülinapi zsúrba. Éppen szomorúan sétálgattam fel s alá, gondoltam, megnézem legalább a két röfit, odajött egy hölgy, Nelli (?) és felajánlotta, hogy az ő lován mehetek két kört. Ráadásul az ő lova, Imi, nem is póni, hanem igazi nagy paci. Így aztán mégis lovagolhattam egy nagy pacin. Ezúton is köszönöm Iminek és Nellinek a lehetőséget.
Imi hátán. Ő nem egy póni.
Vasárnap reggel pedig megérkezett Laci nagyapa, Magdó és Bálint, Gyurkával. Ugyanis elmentünk cirkuszba! Nyáron, amikor lent nyaraltunk Kenesén többször jöttek cirkuszosok és hangosbemondón hirdették, hogy mikor, hol látható a világhíres cirkuszuk és világhíres mutatványaik. Már akkor beszéltük mamáékkal, hogy elmegyünk egy előadásra, de valahogy ez nem jött össze. Most idejöttek Budafokra, a Campona mellé, így felkerekedtünk. Papát itthon hagytuk, ő Csengére vigyázott.
Láttunk bohócokat, artistákat és mindenféle állatot: tevét, krokodilt, kakasos nyalókát, nekem mégis - mondtam is papának - a lenge öltözetű táncos lányok tetszettek.
Amíg én cirkuszban volta, Csenge gondolta, DVD-t néz. A polcot már lepakolta.
Tegnap reggel pedig, lévén október 9-e volt, papa szülinapja, közöntöttem és megosztottam vele jövőbeni terveimet:
- Papa, majd később, ha nagy leszek, akkor sárkány leszek, meg villamosvezető - a 46-ost fogom vezetni (szvsz a 47-esre gondolt - szerk.) - , meg úszóbajnok és óvó néni.- Talán inkább óvó bácsi. És tényleg, sárkány is leszel?
- Áááá, dehogy, csak vicceltem.... :)
- És autóversenyző már nem is akarsz lenni?
- Ja, tényleg, persze, autóversenyző is leszek!
Délután köszöntöttük fel igazán papát. Mama készített tortárt és készült sok szép ajándékkal, én rajzoltam neki és énekeltem.
Papa nagyon örült az ajándékoknak és a köszöntésnek!
