Voltak itt Csabika és Zsebi. Őket aztán végképp nagyon ritkán látom, mivel Csabi külföldön dolgozik, és amikor hazalátogat, akkor sem mindig ér rá; ő egy szörnyen elfoglalt ember.

 

Január hetedikén meglátogatott Csenge. Csak egyedül jött, mert Ábel bölcsiben volt. Bár, ha jobban belegondolok, nem is volt egyedül, hiszen már a kilencedik hónapban volt és a pocijában hozta Samut, de vele (természetesen) még nem tudtam játszani. Mikor e sorokat írom, Samu már meg is született, így ezúton is sok boldogságot kívánok nekik.

 

Bár a következő bekezdés nem közvetlenül velem kapcsolatos, de erről is feltétlenül meg kell emlékezni. Magdi nagyi és Bálint meglátogatták Balázsékat. Igen, kiugrottak Amerikába, meg sem álltak Bloomingtonig. Ha már ott jártak, megnézték Chicagót és Cleveland városát. Kicsit irigyeltük őket. Na persze nem azért, mert járhattak az USA-ban, hanem azért mert találkozhattak Balázsékkal. Szerencsére nekünk is már csak pár hónapot kell várnunk, hiszen úgy döntöttek, hogy május végén hazaköltöznek. És addigra már meglesz a következő unokatesóm, őt is Balázsék hozzák haza. Egy igazi amerikai uncsitesó!

 

Visszatérve a vendégeinkhez: 8-án Éna és Tomi jöttek látogatóba. Tomi a papa osztálytársa volt gimiben, nagyon sokat kirándultak/barlangásztak együtt „még a régi szép időkben”, ahogy papa mondta. És sajnos őket is csak most láttam először. Hoztak esküvői meghívót január végére, de oda nem tudtam végül elmenni, mert kicsit lebetegedtem, így mamaival itthon maradtunk. De nekik is sok boldogságot kívánok, így utólag is, nagyon sajnálom, hogy kimaradtunk a buliból.

 

És eljött végre a nagy nap: egy éves lettem! Mamiéktól kaptam sok szép ajándékot. Kaptam egy szánkót, amit majd kiviszek magammal, amikor a kenesei csapattal megyek síelni. (Persze, azóta már kipróbáltam többször is és nagyon tetszett.) Papa varrt nekem egy mackót is a szülinapomra, ő Tódor. Emellett még kaptam egy zenélős telefont és egy Arizona Cardinals-os baseball sapit is. Papa szerint egy Cards drukkernek kell ilyen. Mama ezt azért nem érezte át, nekem úgy tűnt.

 

 

Mamival épp az ajándékokat bontjuk.

(Klassz a szánkóm, ugye?!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Cards-os sapim. Tetszik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ki is próbáltam az új játékot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10-én volt az egyik családi zsúr Jutka nagyiéknál, ott voltak Péterék is Laurával, még Laci nagypapa is átjött, és még mami is sütött nekem tortát. Tőlük is sok szép ajándékot kaptam: egy tűzoltóautót, ami még villog és szirénázik is, Helly Hansen vitorláspólót, csak, hogy néhányat említsek.

 

Nézdcsak, egy hapcivirág!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Komolyan kamerábanézős.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem, mama, semmi huncutságra nem készülök...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szülinapi torta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szülinapi torta 2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hónap során még rengeteg látogatónk volt. Voltak, akik azért jöttek, hogy engem köszöntsenek, mint pl. Bálinték, Ricsiék, Domiék, Marciék, volt, aki „csak úgy”, mint pl. Anikó, Ginusék, Gladys és volt, akikkel már régóta terveztük a találkozást, de csak most jött össze, így most találkoztam először papa keresztlányával, Nusival és barátjával, Emillel, illetve Rebi és Ádi is egy régóta halogatott látogatást tettek nálunk.

 

 

 

Borcsitól kapott játékot tanulmányozom.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Én pedig megmutattam neki pár újságomat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Még egy nagyon fontos esemény történt január végén: Tata betöltötte a 85. évét. A család Budapesten tartózkodó tagjai, azaz Laci nagypapa, Bálinték, KisÁgi és mi elvittük Tatát egy ünnepi ebédre. (Balázsék ugye Bloomingtonban, Magdi nagyi pedig Franciaországban volt, így ők nem tudtak csatlakozni.). Nekem úgy tűnt, hogy Tata nagyon élvezte az ünneplést, örült hogy körülötte volt a család nagy része, köztük a két dédunoka.

 

Csak nézek Gyurkára, értelmesen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Isten éltessen Tata!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vendégjárások hava a MÜPAs nénik látogatásával zárult. Valójában ez egy hármas zsúr lett volna, hiszen Orsika és Krisztin is január elején született (ők 10-én). Sajnos Krisztinék kint ragadtak Norvégiában Svédországban, mert törölték a járatukat, így „csak” két ünnepelt volt a MELÁK zsúron. Mamiék nagyon készültek, az ünneplők csákót kaptak, volt lufi és mindenféle finom hami is. Jó móka volt.