Elérkezett a nagy nap. Eddigi fél évemben egy igazán jelentőségteljes esemény történt ugyanis: „beléptem” a református egyházba. Vasárnap reggelt a 10 órás Istentiszteleten ugyanis két másik társammal egyetemben megkereszteltek. Ricsi és Éva lettek a keresztszüleim. Nagyon örültem mamiék választásának, mert nagyon szeretem őket és szerintem jó keresztszülők lesznek. A ceremóniára a családon kívül mamiék meghívtak pár barátot, főleg a kenesei csapatból és a papa tarokkos társait. A templom után Judit nagyiéknál gyűltünk össze, ahol egy kis állófogadást tartottak a tiszteletemre. Nagyon sok szép ruhát és játékot kaptam, nekem egyelőre ennyi „jött le” ebből a keresztelőből, bár mamiék mondták, hogy később majd megértem ennek a jelentőségét.
Püspök Úr keresztel, Keresztmami ügyesen tart, Ricsi bácsi pedig szórakoztat:)
Tata és a büszke nagyszülők... (Rezső nagypapa éppen Amerikában forgatott, így nem lehetett jelen.)
Megkeresztelve! (A mosolyom nem épp őszinte, de a látszat csal.)